A legtöbb lelki sérülést már gyermekkorunkban “összeszedjük” sajnos, és később, amikor egy-egy szituációban nem tudunk megfelelően reagálni, akkor valójában nem a jelenre, hanem a múltra, a múltban elszenvedett sérelmekre adunk érzelmi válaszreakciót.
Continue reading “A 4 leggyakoribb gyermekkori sérülés és azok (ki)hatásai”
Mikor hitted el, hogy nem vagy értékes?
Mikor hitted el, hogy nem vagy elég jó?
Mikor hitted el, hogy nem lóghatsz ki a sorból?
Mikor hitted el, hogy nem lehetsz önmagad?
Mikor hitted el, hogy Neked nem jár….?
Mikor hitted el, hogy bűnös vagy?
Mikor hitted el, hogy tűrni kell?
Mikor hitted el, hogy Te nem érdemled meg….?
Mikor hitted el, hogy Te kevesebb vagy?
Mikor hitted el, hogy Veled valami baj van?
Mikor hitted el, hogy mások jobbak?
Mikor hitted el, hogy szégyellned kell magad?
Mikor hitted el, hogy nem élheted a saját életedet? Continue reading “Mikor hitted el, hogy nem vagy értékes?”
Continue reading “A Férjem elfelejtette a házassági évfordulónkat… (önvallomás)”
Lehet, hogy a kérdés meglepő, azonban van olyan, lehet olyan, amikor nincs szükség arra, hogy gyógyítsuk a Belső gyermeket.
Ha az alábbiakat rendszeresen megéled, akkor biztosan nincs:– ha a jelenben élsz, sosem rágódsz a múlton és nem aggódsz a jövőn
– ha játékos vagy (sok felnőtt lustaságnak, “haszontalanságnak” tekinti a játékosságot…)
– ha minden izgalmas és érdekes a Számodra
– ha nem vagy szigorú, hanem megengedő vagy önmagaddal
– ha bátran kísérletezel, felfedezel, kíváncsi vagy, ösztönzöd magad, hogy ismeretet szerezz a világról
– ha egyszerűen csak azért teszel dolgokat, mert örömödet leled benne
– ha nyitottnak érzed magad
– ha soha nem szégyenítettek meg Continue reading “Mikor NINCS szükség a Belső gyermek gyógyítására?”
Az empátia segítségével új megvilágításba helyezhetjük emberi kapcsolatainkat, valamint konfliktushelyzetekben is nagy segítségünkre lehet, ha rendelkezünk megfelelő empátiával. Így fejlesztheted:
1.) Tisztázom: bele tudom, vagy bele akarom érezni magam a másik helyzetébe? Ha nem megy, abbahagyom.
2.) Nem én vagyok a fókuszban. A másik van a fókuszban. Hogy én mit érzek, mit éreznék, jelenleg nem számít.
3.) A másikkal vagyok. Most teljes egészében csak a másikra figyelek. Csak arra figyelek, amit a másik mond.
Nem véletlenül nevezik a stresszt korunk népbetegségének. A taposómalom, a folyamatos ingerelárasztás, a hétköznapok rohanása, problémák a munkahelyen/iskolában, családban, párkapcsolatban, folyamatos aggódás, társadalmi elvárások, anyagi problémák, határidők… Ha nem tudunk ezekhez a körülményekhez alkalmazkodni, és nincs megküzdési stratégiánk, akkor a stressz állandósul, olyan nyomás alá kerülhetünk, ami idővel testi tüneteket is okozhat: magas vérnyomást, gyomorfekélyt, migrént, immunrendszeri problémákat, szívproblémákat, valamint a stressz sajnos rombolja személyiségünket is. Continue reading “RQ teszt: milyen a megbirkózási képességed stresszhelyzetekben?”
Az érzelmi intelligencia (EQ) fogalma manapság már nem csak az önismereti utat járók körében egyre ismertebb. Számos kutatás bizonyítja, hogy a magas érzelmi intelligenciával rendelkezők sokkal jobban megállják helyüket az életben, mint akiknek “csak” az értelmi képességük kimagasló.
Valójában a magas érzelmi intelligencia sokkal fontosabb kulcskompetencia az életben való eligazodáshoz, mint a szellemi intelligencia. Goleman ezt “másfajta” okosságként fogalmazta meg, melyhez az empátia, önuralom, társas kapcsolatokban való jártasság tartozik elsősorban.
Azok az emberek, akiknek magas az érzelmi intelligenciájuk (EQ) képesek arra, hogy észleljék az érzelmeket, legyen szó akár saját érzelmekről, vagy másokéról, érzéseiket ki is tudják fejezni, valamint kezelni is tudják azokat (egy magas érzelmi intelligenciával rendelkező embernek ritkán vannak indulatkezelési problémái, ami nem jelenti azt, hogy nem szokott dühöt érezni!). Continue reading “Így fejlesztheted érzelmi intelligenciád (gyakorlat)”
Egyre többen vannak tisztában vele, ha nem éljük meg a negatív érzéseinket, hanem elfojtjuk őket, azok bizony megbetegíthetnek minket, fizikai tüneteket okozhatnak. De az is ugyanilyen káros lehet, ha a negatív érzéseinket “dédelgetjük” és hosszú hónapokig, évekig, évtizedekig ragaszkodunk a haraghoz, sértődöttséghez, bánathoz, stb. Ráadásul minél tovább “agyalunk” a történteken, annál inkább a másik fél áldozatának fogjuk érezni magunkat, holott már nem a másik fél bánt minket, hanem mi magunk tartjuk fenn az érzelmi stresszt azzal, hogy újra és újra éljük az eseményeket azzal, hogy folyamatosan felidézzük. Continue reading “Az érzelmek elengedése Sedona-módszerrel”
A kreativitás szóról szinte mindenkinek a művészet jut eszébe, azt hisszük, hogy csak a művészi tevékenységek közben vagyunk kreatívak, holott pl. az újszerű ötletek létrehozásához, célok megvalósításához is kreatív elmére van szükség. Vagyis a kreativitás jelentheti az ötletességet és a művészi tehetséget egyszerre.
Minden ember kreatív, mégpedig a legkülönbözőbb élethelyzetekben, pl.:
Continue reading “Hogyan fejlesztheted a kreativitásod és ez miért jó Neked?”
Évek óta tapasztalom, hogy az emberekben van egy tévhit, hogy aki segítő foglalkozású, az mindig harmóniában van, mindig kiegyensúlyozott, nincsenek negatív érzései. Mintha egy segítő foglalkozású nem is ember volna, hanem valahol a Buddha-szinten élné az életét… Mindig mindent jól tud és mindig mindent rögtön megold. Ez egyáltalán nincs így (és mekkorát tudnak csalódni az emberek, ha erre esetleg rájönnek; ritkább esetben akár valamiféle káröröm hatalmasodik el, ha kiderül a segítő “gyenge”, emberi oldala. Continue reading “Önvallomás tőlem”
Ez az oldal sütiket használ. A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ
A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.
