Az empátia segítségével új megvilágításba helyezhetjük emberi kapcsolatainkat, valamint konfliktushelyzetekben is nagy segítségünkre lehet, ha rendelkezünk megfelelő empátiával. Így fejlesztheted:
1.) Tisztázom: bele tudom, vagy bele akarom érezni magam a másik helyzetébe? Ha nem megy, abbahagyom.
2.) Nem én vagyok a fókuszban. A másik van a fókuszban. Hogy én mit érzek, mit éreznék, jelenleg nem számít.
3.) A másikkal vagyok. Most teljes egészében csak a másikra figyelek. Csak arra figyelek, amit a másik mond.
Nem véletlenül nevezik a stresszt korunk népbetegségének. A taposómalom, a folyamatos ingerelárasztás, a hétköznapok rohanása, problémák a munkahelyen/iskolában, családban, párkapcsolatban, folyamatos aggódás, társadalmi elvárások, anyagi problémák, határidők… Ha nem tudunk ezekhez a körülményekhez alkalmazkodni, és nincs megküzdési stratégiánk, akkor a stressz állandósul, olyan nyomás alá kerülhetünk, ami idővel testi tüneteket is okozhat: magas vérnyomást, gyomorfekélyt, migrént, immunrendszeri problémákat, szívproblémákat, valamint a stressz sajnos rombolja személyiségünket is. 
Egyre többen vannak tisztában vele, ha nem éljük meg a negatív érzéseinket, hanem elfojtjuk őket, azok bizony megbetegíthetnek minket, fizikai tüneteket okozhatnak. De az is ugyanilyen káros lehet, ha a negatív érzéseinket “dédelgetjük” és hosszú hónapokig, évekig, évtizedekig ragaszkodunk a haraghoz, sértődöttséghez, bánathoz, stb. Ráadásul minél tovább “agyalunk” a történteken, annál inkább a másik fél áldozatának fogjuk érezni magunkat, holott már nem a másik fél bánt minket, hanem mi magunk tartjuk fenn az érzelmi stresszt azzal, hogy újra és újra éljük az eseményeket azzal, hogy folyamatosan felidézzük. 
A kreativitás szóról szinte mindenkinek a művészet jut eszébe, azt hisszük, hogy csak a művészi tevékenységek közben vagyunk kreatívak, holott pl. az újszerű ötletek létrehozásához, célok megvalósításához is kreatív elmére van szükség. Vagyis a kreativitás jelentheti az ötletességet és a művészi tehetséget egyszerre.
Nagyon sok embernek okoz problémát, hogy a halált, a veszteséget (ami lehet egy válás, szakítás is, de akár egy munkahely elveszítése is) feldolgozza. A mi kultúránkban sajnos a halál tabu lett… Nem beszélünk róla, a gyerekeket is igyekszünk távol tartani, ha haláleset történik a családban. Pl. nem engedjük be a kórházba a haldoklóhoz (volt olyan kliensem, akinél azt kellett oldani, hogy gyerekként nem tudott elköszönni a beteg nagypapájától annak halála előtt…), vagy nem visszük el őket a temetésre. Előfordulhat, hogy egy ilyen trauma nem ott és akkor, hanem akár évekkel, évtizedekkel később (már felnőttként) okoz problémát, 
A klienseim gyakran kérdezik tőlem, hogy melyek azok az önismerettel foglalkozó könyvek, amelyeket szerintem érdemes elolvasni. Mivel sokszor kapok ilyen kérdést, ezért összeszedtem azt a 10 könyvet, amelyek nekem sokat adtak és/vagy nagy segítség lehet az önismereti utat járóknak.
Nem is olyan egyszerű kérdés, tekintve, hogy több szempontot érdemes figyelembe venni. Ami általánosságban elmondható és amit első körben tanácsolni tudok: hallgass a megérzésedre. De azért az intuíción túl, érdemes még pár dologra odafigyelni, főleg mert a jobb agyféltekés rajztanfolyam nem csak egy rajztanfolyam… Hanem egy önismereti és személyiségfejlesztő tréning is.