A problémababáról először egy – Kádár Annamária pszichológussal (Mesepszichológia 1., 2.) készült – interjúban olvastam. Persze rögtön felkeltette a kíváncsiságomat, hogy mi is ez és hogyan tud segíteni? Úgyhogy rögtön utána is olvastam! 🙂
A problémababát angolul Worry dolls-nak hívják, spanyolul pedig a Muñecas quitapenas néven emlegetik. Guatemala-ból ered és abban az indián (egészen pontosan maja) hagyományban gyökerezik, hogy este, ha a személy (gyermek vagy felnőtt, mert felnőtteknek is segít ám 🙂 ), nem tud aludni a problémái miatt, akkor ezt elmondhatja a problémababájának, amit aztán a párnája alá helyez. Fontos, hogy ne csak a problémáról beszéljünk, hanem az azzal kapcsolatos negatív érzéseinkről is! A baba átveszi a problémákat és segít elaludni, reggel pedig úgy ébredünk fel, hogy a baba elviszi magával a problémákat, aggódást, szorongást, negatív érzéseket. Gyerekek esetén fokozhatjuk a hatást, ha éjszaka eltávolítjuk a párnája alól a problémababát, ezzel is megerősítve őt, hogy a babával együtt a problémái is távoztak, megszabadult tőlük. Terápiában is használják, ill. külföldön vannak olyan egészségügyi intézmények, amelyek alkalmazzák a problémababát a beteg gyerekek kezelésénél, sőt elfordul, hogy a gyermeket is bevonják a problémababa készítésébe. Azt hiszem, ez nagyszerű módja a stresszkezelésnek.
Kádár Annamáriával készült cikkben azt is olvastam, hogy neki magának is van egy ilyen problémababája. Egészen biztosan nekem is lesz, mert vagy készítek, vagy beszerzek egyet! :-))
fotó: http://www.worrydolls.com.au/