Skip to content

life coaching szombathely

8 gyakori értelmezési torzítás

Mindenki követ el értelmezésbeli hibákat, ezek a torzítások az adott szituációban történt viselkedés igazolására szolgálnak, azaz önigazolásokat keresünk, hogy helyesen cselekdtünk. Amíg torzításokat használunk a viselkedésünk értelmezésére, nem fogunk változtatni rajta, sőt csak igazolást keresünk a folytatáshoz. A 8 gyakori értelmezési torzítás: 1. Racionalizálás vagy önáltatás 2. Igazolás 3. Szándékra fókuszálás (pl. „nem akartam megbántani”) 4. Megmagyarázás 5. Hibáztatás 6. Pszichoanalizálás 7. Önhibáztatás 8. Újra… Read More »8 gyakori értelmezési torzítás

10 jel, hogy magas az érzelmi intelligenciád

Az érzelmi intelligencia kifejezést azoknak a kompetenciáknak a leírására használjuk, amelyek önmagunk irányítására és a másokkal való együttműködésre vonatkoznak.   A magas érzelmi intelligenciával rendelkező emberek: 1.) Tudatában vannak érzéseiknek, és ezeket az érzéseket képesek irányítani, önszabályozni, önuralmat gyakorolni. 2.) Tisztában vannak vele, hogy cselekvéseik, szavaik, hogyan érintenek másokat, tudják, milyen hatást gyakorolnak más emberekre. 3.) Képesek kezelni, eredményesen irányítani és kézben tartani kapcsolataikat. 4.)… Read More »10 jel, hogy magas az érzelmi intelligenciád

Alkalmazkodás vagy megfelelés?

Nagyon sokan küzdenek megfelelési kényszerrel, azonban az egyéni konzultációk során, de akár a tréningeken is sokszor kiderül a beszélgetésekből, hogy nem minden esetben megfelelésről van szó, hanem bizony van, amikor alkalmazkodás, rugalmasság van a háttérben. De miért érdemes különbséget tenni a kettő között? Azért, mert az én-képünk szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy miként gondolunk önmagunkra és miként viselkedünk. Mivel minden ember más, mindenkinek máshol vannak… Read More »Alkalmazkodás vagy megfelelés?

Tipp: készíts erőforrás-dobozt!

Nem volt egyszerű az elmúlt másfél-két év, még fel sem ocsúdtunk belőle, és máris itt van a következő érzelmi, lelki kihívás. Kicsit deja vu érzésem is van, hiszen ugyanúgy elveszítettük a biztonságérzetünket a szomszédban zajló háború miatt, mint amikor kitört a Covid-19 járvány. Ismét egycipőben járunk, ugyanabban a helyzetben van segítő és segített (vagy akár terapeuta és kliens). Ugyanakkor bármilyen szörnyű is ez a helyzet,… Read More »Tipp: készíts erőforrás-dobozt!

Elfogadó vagy megalkuvó (beletörődő) vagy?

Te elfogadó vagy megalkuvó (más szóval beletörődő) vagy? Mert a kettő bizony nem ugyanaz! Sokan keverik a két fogalmat. Azt hiszik, hogy ők elfogadóak, de valójában arról van szó, hogy beletörődnek a helyzetükbe, sorsukba, és ezt a beletörődést tévesen elfogadásnak hiszik. Ez a beletörődés  megalkuvás. A megalkuvás önfeladás Ha megalkuszol, feladod önmagad, a vágyaid, a céljaid, feladod azt, hogy minőségibb életet élj, tulajdonképpen feladod az… Read More »Elfogadó vagy megalkuvó (beletörődő) vagy?

Döntésképtelen vagy felelősségteljes vagy?

—Olvasási idő kb. 3-4 perc.— Az egyéni konzultációkon sokszor elhangzik a kliensek részéről, hogy „döntésképtelen vagyok”. Ezekben az esetekben a kliens azért érkezik, mert általában egy döntéshelyzet előtt áll (váltson munkahelyet vagy ne?, kilépjen a párkapcsolatából vagy ne?, költözzön vagy ne?, stb.) Természetesen lehet olyan, hogy valaki valóban döntésképtelen, mert gyerekkorában nem adták meg neki az életkornak megfelelő döntési lehetőségeket – azaz mindig mindenben a… Read More »Döntésképtelen vagy felelősségteljes vagy?

Az agresszió nem erő, hanem erőszak

Mindig meglepődöm, amikor az egyéni konzultációkon, vagy a tanfolyamokon a kliensek azt gondolják, hogy az agresszív ember erős és magabiztos. Látszólag, kifelé az, valóban. Az agresszív ember azonban nem erős, hanem erőszakos. Ez az erőszak lehet fizikai és verbális is. Én most a szóbeli erőszakról szeretnék írni. A verbális agressziónak lehet az oka az, hogy az illető belül valójában bizonytalan, kishitű és kifelé kompenzál, azaz… Read More »Az agresszió nem erő, hanem erőszak

Neked is rosszul esik a visszautasítás?

Egy coaching beszélgetés margójára…

Sok kliensem számol be arról, hogy milyen rosszul éli meg a visszautasítást. Ez érthető. A legtöbben magukra veszik, azt hiszik, hogy velük van valami baj, és ez sokszor egyenes út ahhoz, hogy meg akarjanak felelni mindenkinek. Csakhogy elkerüljék az újabb visszautasítást…, és végre szerethetőnek érezzék magukat…

A visszautasítás soha nem arról szól, akit visszautasítanak, hanem arról szól, aki visszautasít. Neki mások az elképzelései, igényei, szükségletei, mint amit Te nyújtani tudsz vagy nyújtani akarsz, vagy amit az elvárásaiddal felé támasztasz.

Téves, hibás elképzelés, hogy ez és ez jár nekünk, hogy x.y.-nak ezt és ezt meg kell tennie nekem/miattam. Stresszt nem az okoz, ha valaki nem tesz meg Neked valamit, hanem az az elképzelés, elvárás, hogy meg kellene tennie az illetőnek.

Másoknak nem kell megfelelni a Te kimondott vagy kimondatlan elvárásaidnak, és Neked sem kell megfelelni mások elvárásainak.

Read More »Neked is rosszul esik a visszautasítás?

Neked is bűntudatod van az én-idő(d) miatt?

Az én-idő, mint téma, az utóbbi években egyre népszerűbb lett, mivel felismertük ennek fontosságát, szerencsére. 🙂 Ma már nem olyan időket élünk, mint dédanyáink idejében, akiknek eszébe sem jutott az, hogy önmagukra is fordíthatnának időt. Abban az időben nem volt más csak a kötelesség, család, gyerekek, állatok, főzés, takarítás, dolgozni a földeken. Nem volt egyszerű az élet… Ha megnézel régi fotókat, olyan ritka, hogy az emberek mosolyogtak volna rajta, vagy, hogy pl. megérintsék egymást. Még a gyerekek is amolyan „mini felnőttek” ezeken a képeken. Nekem ezekről a fotókról hiányzik a jókedv, az intimitás. Elnézve ezeket a képeket, sokszor olyan érzésem van, hogy a felmenőink nem is éltek, hanem túléltek. Belegondolva, az akkori politikai, gazdasági helyzetből adódóan (pl. háború, éhezés) ez sok esetben sajnos tényleg így is volt, szó szerint túléltek, egyik napról a másikra… Ha igényük is lett volna én-időre, nekik nem volt annyi lehetőségük (szinte semmi), mint a ma élő embereknek.

Read More »Neked is bűntudatod van az én-idő(d) miatt?