kineziológia szombathely

Te szoktál játszmázni? (1. rész)

A kérdés valójában költői volt, ugyanis mindenki szokott… 🙂 A társas érintkezés leggyakoribb formája tulajdonképpen játszma, amely mindig egy előre meghatározott kimenetel felé halad. Vannak ártalmatlan kis játszmák, de vannak olyan játszmáink is, amelyeket jobb, ha felismerünk és megszakítunk. Eric Berne Emberi játszmák c. könyvében arra világít rá, hogy minden játszma gyökere valójában a gyermekkora nyúlik vissza, továbbá három én-állapotot különböztet meg, ezek pedig a következők: szülői, gyermeki és felnőtt én-állapot.Read More »Te szoktál játszmázni? (1. rész)

Zárkózott a gyermekem…

Gyakran kérdezik tőlem, hogy kisgyermeket is el lehet-e hozni oldásra (kezelésre)? 6-7 éves kor alatt az édesanyával dolgozunk, önállóan nem tudjuk oldani a gyerekeket, csak 6-7 éves kor felett. Mivel ez alatt az életkor alatt még szimbiózisban vannak az édesanyával, ezért remekül lehet oldani őket az anyán keresztül. Persze ez sokaknak még nagyon furcsa, hogy úgy dolgozunk egy gyermeken, hogy ő ott sincs (előfordul, hogy ott van, de akkor is az anyán keresztül oldjuk, amíg kicsi; ezt a módszert szurrogátnak hívjuk), de működik! 🙂

Read More »Zárkózott a gyermekem…

Pikkelysömör, mint az egyik legpszichoszomatikusabb betegség

A legtöbb fizikai tünet mögött valamilyen lelki ok húzódik meg, de ezen belül is vannak olyan betegségek, amelyek a legtipikusabb pszichoszomatikus betegségek közé sorolhatók: ilyen az allergia, asztma, gyomorfekély, ekcéma, és ilyen pl. a pikkelysömör (psoriasis) is. (“A legfeltűnőbb tünetek testi jellegűek, azonban a modern orvostudomány arra is figyelmet fordít, hogy számos lelki betegség is összefüggésben áll a psoriasisszal.” Forrás: Wikipédia)

Read More »Pikkelysömör, mint az egyik legpszichoszomatikusabb betegség

Hogyan és miért tud segíteni a keresztbelendítés a diszlexia, diszgráfia, vagy egyéb más tanulási problémák esetén?

Amikor a kineziológiai kezelések során az érzelmi stresszoldás mellett különböző korrekciókat végzünk (korrekciónak hívjuk a kineziológiában használt stresszoldási technikákat), akkor gyakran felmerül a kérdés, hogy egyik-másik gyakorlat mire jó? A több mint 150 féle gyakorlat/korrekció közül, most a keresztbelendítést járom körbe. Már több bejegyzésben utaltam rá, hogy a stresszkezelés egyik legkiválóbb módja lehet pl. a keresztbelendítés (vagy bármilyen keresztirányú mozgás), azonban részletesen nem fejtettem ki eddig, hogy miért is olyan jó ez az egyszerű, de nagyszerű gyakorlat.

Read More »Hogyan és miért tud segíteni a keresztbelendítés a diszlexia, diszgráfia, vagy egyéb más tanulási problémák esetén?

Nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal?

Biztosan hallottad már ezt a mondást, és lehet, hogy van benne igazság? 🙂

A bal agyfélteke testünk jobb felét, a jobb agyfélteke testünk bal felét irányítja (ezért van az, ha a jobb agyféltekében van agyvérzés, a test bal oldala bénul le). Az idegpályák átkereszteződése miatt a jobb kezet a bal agyfélteke irányítja és fordítva. A két agyfélteke életünk különböző területeiért felelős:

Read More »Nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal?

Segítség, nem tudom kezelni a konfliktusokat!

A konfliktuskezelés, vagy éppen nem kezelés témaköre megérne egy külön blogot. 🙂 Sokan érkeznek hozzám ezzel a témával, miszerint nem tudják kezelni a konfliktusokat, vagy ha kezelik, akkor sok esetben rosszul, vagy ami a leggyakoribb: egyszerűen kerülik a nyílt konfrontációt… A legtöbb embernél ez utóbbi “vált be”, nem kell nemet mondani, nem kell véleményt ütköztetni, nem kell kiállnia önmagáért, és akkor nincs konfliktus, ergo nincs probléma.

Read More »Segítség, nem tudom kezelni a konfliktusokat!

Félelem a veszteségtől

Mindannyiunknak vannak ilyen-olyan félelmei, ezek közül talán a leggyakoribb és legerősebb a veszteségtől való félelem. A félem mögött (is) szinte minden esetben egy korábban megélt hasonló helyzet, vagy szituáció van, amelyet akkor annak idején nem dolgoztunk fel, így a félelem csak tovább fokozódik és némely esetben irreális félelemmé is válhat. Ugyanakkor le kell szögezni, hogy ok nélküli félelem nem létezik, akár reális, akár irreális félelemről van szó.

Read More »Félelem a veszteségtől