Így fejlesztheted érzelmi intelligenciád (gyakorlat)

Az érzelmi intelligencia (EQ) fogalma manapság már nem csak az önismereti utat járók körében egyre ismertebb. Számos kutatás bizonyítja, hogy a magas érzelmi intelligenciával rendelkezők sokkal jobban megállják helyüket az életben, mint akiknek „csak” az értelmi képességük kimagasló.
Valójában a magas érzelmi intelligencia sokkal fontosabb kulcskompetencia az életben való eligazodáshoz, mint a szellemi intelligencia. Goleman ezt „másfajta” okosságként fogalmazta meg, melyhez az empátia, önuralom, társas kapcsolatokban való jártasság tartozik elsősorban.

Azok az emberek, akiknek magas az érzelmi intelligenciájuk (EQ) képesek arra, hogy észleljék az érzelmeket, legyen szó akár saját érzelmekről, vagy másokéról, érzéseiket ki  is tudják fejezni, valamint kezelni is tudják azokat (egy magas érzelmi intelligenciával rendelkező embernek ritkán vannak indulatkezelési problémái, ami nem jelenti azt, hogy nem szokott dühöt érezni!).

A magas érzelmi intelligenciával rendelkező személyek általában optimisták, hálásak, tudják kezelni indulataikat, empatikusak, ápolják társas kapcsolataikat, törekszenek a megoldásra, együttműködésre. Ezzel szemben az alacsony érzelmi intelligenciával rendelkező emberek túlzottan érzékenyek, általában pesszimisták, többnyire nincsenek céljaik, hiányzik náluk az indulatkontroll, hajlamosak az önzésre, mivel nem empatikusak, kifogásokat ill. akadályokat keresnek megoldások helyett, jellemző rájuk a hibáztatás, a támadó magatartás, a felelősség hárítása, gyakran előfordul náluk a bűntudat, önostorozás, önbüntetés.

Senki sem jobb, senki sem rosszabb

Senkinek nem kell attól többnek éreznie magát, ha magas az érzelmi intelligenciája, mert valószínű, hogy ez hosszú évek (önismereti) munkája – ritkán velünk született képesség, és attól sem kell senkinek rosszul érezni magát, ha úgy sejti, hogy az érzelmi intelligenciája alacsony(abb). Ez csak annyit jelent, hogy az illető még keveset, vagy egyáltalán nem foglalkozott önismerettel, esetleg nem ismerte fel ennek fontosságát még. A „mindenki volt kezdő” igazsága itt is érvényes.

Az EQ-nak semmi köze az IQ-hoz, tehát a diplomával rendelkező embereknek, vagy egy zseninek még nem feltételen magas az EQ-ja. Az érzelmi intelligencia fejleszthető, minél többet dolgozik valaki a személyiségén, önismeretén, annál magasabb lesz az érzelmi intelligenciája. Sajnos az iskolarendszerben még nem fordítanak erre (sem) nagy hangsúlyt (remélem, ez változni fog), pedig gondolj bele, hogy mennyivel más lenne a világ, ha tudnánk kezelni a stresszt, az érzelmeinket, ha empatikusak lennénk egymással, ha nem túloznánk el önmagunk és mások gyengeségét, ha nem lennénk olyan kritikusak, ha nem lennénk közönyösek egymással, ha erőszakmentesen kommunikálnánk, ha kezdeményezőbbek lennénk, ami a társas kapcsolatokat illeti, ha tudnánk másokkal együttműködni, ha rugalmasabbak, alkalmazkodóbbak lennénk. Jól hangzik, igaz? 🙂

Hogyan javíthatsz azon, hogy általános életszemléleted pozitív legyen?

Az érzelmi intelligencia része az önmotiváció, a képesség, hogy örülni tudjunk dolgoknak, hálásak legyünk. A magas érzelmi intelligencia jelentősen befolyásolja általános életszemléletünket.
A hála érzése az egyik legmélyebb spirituális gyógyítóerő, optimizmusunkat, életfelfogásunkat jelentősen képes pozitív irányba befolyásolni.

Az alábbi gyakorlat segít, hogy megtapasztald, milyen az, amikor kifejezed a hálád, milyen hatással van ez érzelmeidre, környezetedre, lelki állapotodra.

Gyakorlat:

1. Gondold végig, hogy a pozitív érzelmek kimutatása milyen hatással lehet az életedre, a mindennapokra!
2. Gondold végig, hogy a gondolkodásodat milyen arányban jellemzi a hála és milyen arányban a kritika! Készíts erről diagramot! Beszédesebb, mint önmagában a számok.
3. Milyen üzenetet kap a környezeted, hozzátartozóid, kollégáid, családod, stb., ha kritikus vagy? Hogyan befolyásolja ez a kapcsolatot?
4. Milyen üzenetet kap a környezeted, hozzátartozóid, kollégáid, családod, stb., ha hálás vagy? Milyen hatással van ez a kapcsolatra?
5. Hogyan tudnád a kritikus gondolataidat hálássá változtatni?
6. Hogyan lehetne a kritikát úgy megfogalmazni, hogy az ne legyen bántó?
7. Gondold át, majd írd le, hogy akikkel rendszeresen kapcsolatban vagy (család, kollégák, stb.), milyen pozitív tulajdonságokkal rendelkeznek, milyen erősségeik vannak, amiért hálát érezhetsz velük kapcsolatban!
8. Az igazi kihívás: ha valaki valamiért irritáló Számodra, gondold át, hogy neki milyen olyan tulajdonságai vannak, amiért mégis hálás lehetsz, vagy: mit tanulhatsz az illetőtől, ha nem a negatív, Számodra zavaró tulajdonságára fókuszálsz?
9. Gondold át és írd össze, hogy Neked milyen erősségeid, pozitív tulajdonságaid vannak, amiért hálás lehetsz?

Mit tapasztaltál miután elvégezted a feladatot? Milyen pozitívumot adott Neked? 🙂