Skip to content

Döntésképtelen vagy felelősségteljes vagy?

—Olvasási idő kb. 3-4 perc.—

Az egyéni konzultációkon sokszor elhangzik a kliensek részéről, hogy “döntésképtelen vagyok”. Ezekben az esetekben a kliens azért érkezik, mert általában egy döntéshelyzet előtt áll (váltson munkahelyet vagy ne?, kilépjen a párkapcsolatából vagy ne?, költözzön vagy ne?, stb.)

Természetesen lehet olyan, hogy valaki valóban döntésképtelen, mert gyerekkorában nem adták meg neki az életkornak megfelelő döntési lehetőségeket – azaz mindig mindenben a szülők döntöttek helyette, így tulajdonképpen az illető nem tanult meg dönteni. De az esetek elég nagy részében nem erről van szó, hanem arról, hogy az illető nem döntésképtelen, hanem felelősségteljes! Azaz nem akar elhamarkodottan dönteni, így a látszólagos tépelődés valójában annak szól, hogy próbálja átgondolni a döntését és annak következményeit.

Ha ez Rád is igaz, azaz nem döntésképtelen vagy, hanem felelősségteljes, de folyamatosan azt mantrázod, hogy “döntésképtelen vagyok, döntésképtelen vagyok”, akkor negatív én-képet gyártasz magadnak. Azt azért leszögezem, hogy a coaching nem arról szól, hogy letagadjuk a nyilvánvalót (mint írtam feljebb, létezik döntésképtelen ember), hanem arról, hogy reálisan lásd önmagad. Ha esetleg Te valóban döntésképtelen vagy – semmi baj :-), jó hír, hogy lehet fejleszteni ezt a területet is. Ha pedig Nálad is arról van szó, hogy felelősségteljes vagy és nem döntésképtelen, akkor lásd ezt meg, tudatosítsd, és feleslegesen ne húzd le magad negatív belső monológgal.

“Hajrá Tóth néni!” helyett…

Amikor egy kliens azzal érkezik hozzám, hogy döntés előtt áll, és ebben kéri a segítségemet, akkor első lépésben egy változásmodellel megnézzük, hogy eljött-e az ideje az életében a változtatásnak (pl. munkahelyváltás). Ha igen, akkor csinálunk egy célvalidálást, azaz olyan professzionális szempontok szerint járjuk körbe a célt, amit általában magánemberként a hétköznapokban nem szoktak megtenni (ilyenkor rengeteg “erre nem is gondoltam” mondat hangzik el az ügyfelektől 🙂 ). Ha nem jött el az idő a változtatásra, akkor megnézzük, hogy miért nem és mit tehet annak érdekében a kliens, hogy ezt az akadályt (vagy akadályokat) elhárítsa. Miért van a változásmodellre szükség? Mert nem lehet senkit “hajrá Tóth néni!” stílusban átgondolatlanul támogatni, “persze, vágj csak bele, jó lesz az!”, éppen a felelősség miatt.

Gyűjts információkat!

Ha döntéshelyzetben vagy, akkor a legjobb, amit tehetsz mielőtt döntesz, hogy információkat gyűjtesz. Hiszen felelősségteljes döntést úgy tudsz hozni, ha sok információ áll rendelkezésedre ahhoz, hogy dönts. Igyekezz hiteles forrásból tájékozódni! Sokszor azért nem tudunk dönteni, mert nincs elegendő információnk a döntéshez, és ez tesz minket bizonytalanná.

Én pl. ha döntenem kell egy képzéssel, egy szakemberrel, stb. kapcsolatban, akkor igyekszem információkat gyűjteni, utána olvasok, gyűjtöm az információkat, sokat :-). Elegendő információ hiányában sokkal nagyobb lenne a rossz döntés valószínűsége. Ha nincs elég információd, akkor nagyobb eséllyel szembesülhetsz valamivel utólag, hogy “jaj, ezt nem tudtam”, nem tudás alapján meg döntést hozni… Nem kell magyarázni, ugye? 🙂

Kérhetsz tanácsot, segítséget!

Ha másoktól kérsz tanácsot, attól még a döntést egyedül hozod meg. Szóval szabad tanácsot, segítséget kérni, az nem egyenlő a döntésképtelenséggel! 🙂 Tanácsot nem azért kérünk, hogy mások döntsenek helyettünk, hanem hogy megismerjünk más nézőpontokat, szempontokat. Több szem többet lát, és tényleg. 🙂 Amit ezzel kapcsolatban javasolhatok, hogy lehetőség szerint olyantól kérj tanácsot, aki tudja is, mit beszél…

Pl. szeretnél munkahelyet váltani, ha van ismerősöd az adott cégnél, kérdezd meg, hogy szeret-e ott dolgozni és miért? Ne olyat kérdezz, aki csak “hallotta valakitől, hogy ez a cég nagyon gáz”.
Ha másik városba szeretnél költözni, akkor kérdezz meg olyat, aki ott él, és ne az adjon tanácsot, aki még nem is járt abban a városban… Megkérdezheted az ott élőt, hogy miért szeret ott lakni, vagy éppen miért nem (utóbbi is lehet szempont!)? Számodra is akadály, amiért ő nem szeret ott lakni? Le akarod és le tudod küzdeni ezt az akadályt? Hogyan?
Ha szeretnél egy új szakmát tanulni, akkor fordulj olyanhoz, aki már az adott területen dolgozik! Mit szeret a (pl.) fodrász a szakmájában? Mit nem szeret? Milyen előnyei vannak a szakmájának? Milyen hátrányai? Milyen nehézségekkel szembesült eddig? Hogyan tudta ezeket leküzdeni?

Bízom benne, hogy sikerült egy kicsit a döntés témakörét körül járni, és most már jobban érted, hogy a látszólagos “döntésképtelenségnek” milyen mozgatórugói lehetnek a hátterében, és mit tehetsz, hogy ezeket kiküszöböld. 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.