Az agresszió nem erő, hanem erőszak

Mindig meglepődöm, amikor az egyéni konzultációkon, vagy a tanfolyamokon a kliensek azt gondolják, hogy az agresszív ember erős és magabiztos. Látszólag, kifelé az, valóban.
Az agresszív ember azonban nem erős, hanem erőszakos. Ez az erőszak lehet fizikai és verbális is. Én most a szóbeli erőszakról szeretnék írni.
A verbális agressziónak lehet az oka az, hogy az illető belül valójában bizonytalan, kishitű és kifelé kompenzál, azaz magabiztosnak mutatja magát (nehogy mások észre vegyék a kishitűségét, belső bizonytalanságát). A másik oka lehet az agressziónak az, amikor valójában nem egy erőszakos emberről van szó, hanem arról, hogy az illetőben még nincs kifejlesztve az asszertivitás (önérvényesítés), a megfelelő konfliktuskezelés, kommunikáció. Ami szerencsére tanulható. 🙂

A magabiztosság csendes, a bizonytalanság hangos

Azt gondolom, hogy az erőszakos ember valójában nem bátor, hanem gyenge. Gyenge, mert nem tud, vagy inkább nem akar uralkodni az indulatain (persze vannak helyzetek, amikor nehéz is), gyenge, mert másokat akar gyengévé tenni az által, hogy verbálisan uralkodik rajtuk. Attól érzi magát erősnek, ha másokban félelmet kelt: beolvas, kiabál, hangos, odamondogat, nem hallgat meg…

 

Aki békében van önmagával, az békén hagy másokat

Az erős ember felemel, támogat. Az erős ember segít, hogy mások is erősnek érezzék magukat. Ő nem akarja, hogy rosszul érezd magad a társaságában, nem akarja, hogy félj, hogy behódolj. Nem akar erősnek látszani. Egyszerűen csak az. Meghallgat, higgadt, szóhoz jutsz.
Ha behódolsz egy erőszakos embernek, akkor az áldozatává válsz. Tanuld meg meghúzni a határaidat, mert így tehetsz szert egy olyan belső erőre, ami tartást ad, így válhatsz olyan emberré, aki képes megfelelő módon érvényesíteni önmagát.